Korábban jellemzően a kártyás tranzakciós díjak a fizetett összeg százalékában kerültek meghatározásra. Ezzel szemben az interchange++ árazás lényege, hogy a bank díja 3 tételből áll össze: Interchange díj + Kártyatársasági díj + Kereskedői díj.

Ebben a cikkben közérthetően elmagyarázzuk, mit jelent ez a gyakorlatban, mikor éri meg, és hogyan hasonlítsd össze a különböző ajánlatokat — konkrét, 2026-os példákkal.

Fizetési szolgáltatók árazási modelljei

A fizetési szolgáltatók jellemzően kétféle árazást alkalmaznak a tranzakciós díjak tekintetében:

• Összevont (blended) árazás: Minden vásárlás összegének meghatározott százaléka a fizetési szolgáltató díja (pl. 1,2%). Egyszerű, átlátható, de nem mindig a legolcsóbb.

• Interchange++ árazás: A tranzakciós díj három tételből áll össze:

  • Interchange díj — a kibocsátó banknak fizeted
  • Kártyatársasági díj (scheme fee) — a Visa/Mastercard-nak fizeted
  • Kereskedői díj (acquirer margin) — a szolgáltatód nyeresége

  Például: (0,2%) + (5 Ft + 0,1472%) + 0,7%

Az összevont árazás átláthatóbb, ritkán változik a szerződés során, és sokáig ez volt a jellemző modell Magyarországon. A legtöbb kis- és közepes forgalmú kereskedő ezt az egyszerűbb modellt preferálja.

Az interchange++ árazás a nemzetközi szolgáltatók (pl. Stripe, myPOS, SumUp) megjelenésével terjedt el hazánkban. Ma már a hazai bankok közül is többen kínálják ezt a modellt.

Az EU 2015/751 rendelete előírja, hogy az elfogadók kötelesek külön-külön tájékoztatni a kereskedőket az egyes kártyatípusokhoz tartozó díjakról — kivéve, ha a kereskedő írásban ettől eltérőt kér.

1. Interchange díj (bankközi jutalék)

Az interchange díj az a jutalék, amelyet a kártyaelfogadó fizetési szolgáltató fizet a kártyát kibocsátó banknak minden egyes tranzakció után. Ezt a díjat a kártyatársaságok (Visa, Mastercard) határozzák meg, és kártyatípusonként változik.

• A díjat a szolgáltató fizeti a kibocsátó banknak, de végső soron a kereskedő viseli a költségét.
• Ha a kártyát a szolgáltató maga bocsátotta ki, ez a díj nem merül fel. Például egy OTP-s POS terminálnál nagy az esély OTP-s kártyás fizetésre, így elmaradhat ez a költség.
• Más szolgáltatók minden tranzakció után fizetnek interchange díjat.

2026-os EU-szabályozott mértékek:

• Belföldi/EU-s betéti kártya: maximum 0,2%
• Belföldi/EU-s hitelkártya: maximum 0,3%
• Üzleti/céges kártya: nincs EU-s plafon — a díj akár 1,5-2% is lehet!
• EU-n kívüli kártya (pl. amerikai turista): szintén nincs plafon, jellemzően 1-2%

Fontos: Ha vendéglátóhelyet üzemeltetsz, ahol sok a külföldi turista vagy céges kártyás fizetés, az interchange++ árazás drágább lehet, mint az összevont modell — hiszen a magasabb interchange díjak közvetlenül rád hárulnak.

A POSnavigator kalkulátora figyelembe veszi ezeket a különbségeket, és a te forgalmi adataid alapján számolja ki a tényleges költséget.

2. Kártyatársasági díj (Scheme fee / Rendszerdíj)

Ez a díj a fizetési szolgáltató és a kártyatársaság (Visa, Mastercard) között merül fel. A szolgáltató fizeti, de a kereskedőre terheli.

• Kártyatípustól függően változik (belföldi/külföldi, hitel/betéti, lakossági/vállalati, érintéses/chipes).
• A díjak nem nyilvánosak — a kártyatársaságok egyedileg tárgyalnak a szolgáltatókkal.

Befolyásoló tényezők:

• Nagyobb forgalmú szolgáltató kedvezőbb árakat kaphat a kártyatársaságtól.
• A kibocsátott kártyákra más díjszabás vonatkozik, mint az idegen bankok kártyáira.
• Az érintéses (contactless) tranzakciókra néha alacsonyabb díj vonatkozik.

Példa (2023-as OTP hirdetmény alapján):

• Hazai MasterCard rendszerdíja: 5 Ft + 0,1472%
• Hazai Visa rendszerdíja: hasonló nagyságrend

A POSnavigator így kalkulál:

• Közzétett díjak esetén azokat használja.
• Nem közzétett díjaknál becslést alkalmaz a szolgáltató piaci pozíciója alapján.

3. Kereskedői díj (Acquirer margin / jutalék)

Ez az egyetlen díjkomponens, amelyet a szolgáltató szabadon határoz meg. Ebből fedezi a működését, kockázatait, és ebből származik a nyeresége.

A kereskedői díj függ:

• A kereskedő havi forgalmától (nagyobb forgalom = alacsonyabb díj)
• A tevékenységtől (alacsony kockázatú bolt vs. magas kockázatú online szolgáltatás)
• A fizetési módtól (POS terminál vs. online fizetési kapu)
• Az igényelt szolgáltatásoktól (pl. többdevizás elszámolás, recurring fizetés)

Szokásos sáv: 0,05% – 2% között. A versenyképes ajánlatoknál ez jellemzően 0,3–0,9%.

A POSnavigator kalkulációja ezzel az összetevővel is számol, és összehasonlítja a szolgáltatók ajánlatait.

Példa: Interchange++ díj különböző tranzakcióknál

5 000 Ft-os tranzakció — hazai betéti kártyával

Ha a szolgáltató bocsátotta ki a kártyát:

• Kereskedői díj: 0,70%
• Rendszerdíj: 5 Ft + 0,1472%
• Interchange díj: nincs (on-us tranzakció)

Összes költség: 47,36 Ft (0,95%)

Ha más belföldi bank bocsátotta ki a kártyát:

• Kereskedői díj: 0,70%
• Rendszerdíj: 9 Ft + 0,1325%
• Interchange díj: 0,20%

Összes költség: 60,63 Ft (1,21%)

50 000 Ft-os tranzakció — külföldi céges hitelkártyával

• Kereskedői díj: 0,70%
• Rendszerdíj: ~0,25%
• Interchange díj: ~1,50% (nincs EU-s plafon!)

Összes költség: ~1 225 Ft (2,45%)

Ugyanez összevont árazásnál 1,2%-kal: 600 Ft. Ebben az esetben az összevont árazás lényegesen olcsóbb!

Tanulság: Ha a vásárlóid többsége hazai betéti kártyával fizet, az interchange++ árazás előnyösebb. Ha sok a külföldi vagy céges kártya, az összevont (blended) árazás lehet a jobb választás.

Az interchange++ árazás előnyei

• Átláthatóbb költségszerkezet — pontosan látod, melyik díjkomponens mennyit tesz ki.
• Alacsonyabb költség hazai betéti kártyáknál — a magyar fogyasztók ~80%-a betéti kártyát használ, ahol az interchange csak 0,2%.
• Nem kell a szolgáltatónak kockázatot vállalnia a kártyatípus miatt — ez a kereskedőre hárul, de cserébe olcsóbb az alapesetben.
• A díjak automatikusan követik a változásokat (pozitív vagy negatív irányban).
• Tárgyalási alap: Mivel a kereskedői díj külön komponens, könnyebb ebből alkudni.

Az interchange++ árazás hátrányai

• Bonyolultabb — a kereskedő nehezen látja át a három komponens együttes hatását.
• Nehéz előre kalkulálni — a végső költség a vásárlók kártyaösszetételétől függ.
• A számlázott díjak ellenőrzése kihívás, hiszen kártyatípusonként eltérnek.
• Külföldi és céges kártyáknál drágább lehet, mint az összevont árazás.
• Külön modell szükséges az ajánlatok összehasonlításához — ehhez tudni kell a saját vevők kártyaösszetételét és az adott szolgáltatónál várható díjstruktúrát.

A POSnavigator pontosan ebben segít — a te forgalmi adataid alapján objektíven összehasonlítja az interchange++ és az összevont árazású ajánlatokat.

Interchange++ vagy összevont árazás? — Döntéstámogató

Az alábbi szempont alapján dönthetsz:

• Válaszd az interchange++-t, ha a vásárlóid többsége hazai betéti kártyával fizet, a forgalmad stabil, és szeretnéd pontosan látni a díjösszetevőket.
• Válaszd az összevont árazást, ha sok a külföldi turista, a céges kártya, vagy ha egyszerű, kiszámítható díjakat szeretnél.
• Kérd ki mindkét ajánlatot a szolgáltatódtól, és a POSnavigator kalkulátorával hasonlítsd össze a tényleges költségeket a te forgalmi adataiddal.

Hogyan viszonyul a qvik árazásához?

A qvik (QR-alapú azonnali fizetés) teljesen más árazási logikán működik: itt nincs interchange díj és kártyatársasági díj, mert a tranzakció a Magyar Nemzeti Bank Azonnali Fizetési Rendszerén (AFR) keresztül történik. A qvik díja jellemzően egy egyszerű százalékos tranzakciós díj (0,65–0,99%), ami sok esetben kedvezőbb a kártyás interchange++ árazásnál.

Ha érdekel, hogyan működik a qvik kereskedői oldalról, olvasd el részletes cikkünket.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Mi a különbség az interchange++ és az összevont (blended) árazás között?

Az összevont árazásnál egyetlen fix százalékot fizetsz (pl. 1,2%), függetlenül a kártya típusától. Az interchange++ árazásnál a díj három részből áll (interchange + kártyatársasági + kereskedői díj), így a végső költség a vásárló kártyatípusától függ. Hazai betéti kártyáknál az interchange++ jellemzően olcsóbb, külföldi vagy céges kártyáknál drágább lehet.

Mekkora az interchange díj Magyarországon 2026-ban?

Az EU szabályozás szerint a belföldi/EGT lakossági betéti kártyák interchange díja maximum 0,2%, a hitelkártyáké maximum 0,3%. Üzleti és EU-n kívüli kártyákra nincs plafon — ezek díja akár 1,5-2% is lehet.

Melyik árazási modell a jobb egy kis boltnak?

Ha a vásárlóid többsége magyar betéti kártyával fizet (ez a leggyakoribb), az interchange++ árazás általában olcsóbb. Ha nem vagy biztos, használd a POSnavigator kalkulátort, ahol a te forgalmad alapján összehasonlíthatod a modelleket.

Az interchange díj változhat?

Igen. A kártyatársaságok (Visa, Mastercard) évente felülvizsgálhatják a díjaikat. Az EU-s plafonok (0,2% / 0,3%) azonban fix szabályozási korlátok, amelyek az EGT-n belüli lakossági kártyákra vonatkoznak.

Hogyan tudom ellenőrizni, hogy a szolgáltatóm valóban interchange++ árazást alkalmaz?

A szolgáltató köteles részletes kimutatást adni a tranzakciós díjaidról, kártyatípusonkénti bontásban. Ha csak egy összesített százalékot látsz a kivonatodon, valószínűleg összevont árazást alkalmaznak. Kérd a részletes bontást!